A kompresszor „rövid életű”? A nedvesség, a szennyeződések és a savas anyagok – a három fő gyilkos már a rendszerében működik

A kompresszor a rendszer szíve – ezt bárki elmondhatja. De amikor valóban cserélni kell, egy darab több ezer vagy akár tízezer jüanba kerül, és ez fáj.

Azonban sok elégett kompresszort szedtünk már szét, és kiderült, hogy a valódi ok gyakran nem a túlhasználat, hanem a szennyeződés miatti meghibásodás.

A rendszerben láthatatlanul jelen lévő nedvesség, szennyeződések és sav a valódi bűnösök.

01 Első gyilkos: nedvesség

Ha nedvesség kerül a rendszerbe, az lassan hidrolizálja a hűtőolajat, savat képezve; a sav korrodálja a fémeket, rézionokat oldva ki; a rézionok magas hőmérsékletű alkatrészekre rakódva rézbevonatot („rézbevonást”) képeznek. Ez a rézbevonat elakasztja a szeleplapokat és csökkenti a szigetelést.

A nedvesség a hideg alkatrészek felületén jégképződést is okozhat, ami elzárja a fojtószelepet – ez az úgynevezett jégzár.

Egyetlen szó – nedvesség – egész láncreakciót indít el.

A rézbevonat elég rejtett jelenség: nap mint nap nem látszik, de ha a kompresszort szétszedjük, és a szeleplapon vöröses rézszínű réteg jelenik meg, akkor ez a munkája.

Hogyan állapítható meg, hogy nedvesség került-e a rendszerbe? Nézzük a szárítószűrőt. Egyes típusok nedvességfelvételkor színváltozáson mennek keresztül; ha a szín megváltozott, a nedvességtartalom túllépte a megengedett határt – azonnal cserélni kell, és meg kell találni a nedvesség bejutásának forrását.

02 Második gyilkos: szennyeződések

Ha a hegesztés során nem alkalmazunk nitrogént védőgázként, a cső belső felületén fekete oxidréteg keletkezik; a csővezetékben fémszennyeződések (forgács) is lehetnek; a karbantartás során figyelmetlenül por is bekerülhet a rendszerbe.

Ezek az anyagok a hűtőközeggel együtt keringenek, kopasztják a szeleplapokat és eltompítják a kapilláris csöveket – mintha a kompresszor homokkal futna.

Sőt, minél jobban kopnak, annál finomabb részecskék keletkeznek, amelyek újabb szennyeződéssé válnak – ez egy rosszindulatú kör.

Különösen óvatosnak kell lenni a kompresszor cseréje során: ha az előző, elégett kompresszor maradványai még mindig a csővezetékben vannak, és a rendszert nem tisztítjuk meg alaposan, a új kompresszor általában néhány hónapon belül meghibásodik.

03 Harmadik gyilkos: sav

A sav a korrózió katalizátora. Tönkreteszi a motor tekercselésének szigetelését; ha a szigetelés megszűnik, rövidzárlat keletkezik, és a kompresszor eléget.

Sok elégett kompresszor belsejében a tekercselés szigetelése már rég rideg és törékeny – ennek az oka gyakran a sav.

A sav továbbá károsítja a rézcsöveket és az alumínium lapocskákat, így a rendszer lassan mikrorezgéseket kezd mutatni.

Ezért követeli meg a gyártó, hogy a kompresszor elégetése után minden szárítószűrőt ki kell cserélni és a teljes rendszert alaposan meg kell tisztítani – ez nem túlzás, hiszen a sav a rendszerben maradva folyamatosan kárt okoz.

04 Hogyan jutnak be ezek?

Igazságszerűen megfogalmazva, a legtöbb szennyeződés nem a rendszerben keletkezik, hanem a szerelés során kerül bele:

• A vákuumozás nem volt teljes, így levegő és nedvesség maradt a rendszerben;
• A hegesztés során nem használtak nitrogént védőgázként, ezért a cső belsejében oxidréteg maradt;
• A karbantartás során a rendszer túl hosszan volt nyitva, így nedves levegő szívódott be;
• A hűtőközeg és a hűtőolaj maga is szennyezett lehet.

Van még egy különösen gyakran figyelmen kívül hagyott tényező: a félautomata klímaberendezés telepítésekor a csatlakozó csövek falon átvezetése vagy tekercselése során por és páratartalom juthat a cső belsejébe; ha ezután közvetlenül vákuumot alkalmaznak, a szennyeződések bejutnak a rendszerbe.

A szervízműszerészeknek meg kell változtatniuk egy szokásukat: a rendszer indítása előtt gondosan át kell gondolniuk, mennyi ideig fog tartani az indítás. Ha valaki közben odaszól vagy telefonál, fél óra eltelt – addigra a nedvesség már rég belépett.

05. védelmi vonal: szárítószűrő + szabályozott munkavégzés

A szárítószűrő az egyetlen alkatrész, amely a kompresszor helyett „képes elviselni a csapást” a rendszerben: vízelnyelés, szennyeződések szűrése és savak eltávolítása – mindhárom védelmi funkció rá bízható.

Ehhez azonban megfelelő méretű kiválasztás, helyes beszerelési pozíció és időben történő cseréje szükséges.

Hozzájárul még a szabályozott munkavégzés: teljes vákuumozás, nitrogénes védett hegesztés és a rendszer indítási idejének szigorú ellenőrzése. Ha ezeket a lépéseket betartják, akkor a kompresszor valóban természetes halált halhat.

Gyakorlatias tanács: minden lecserélt régi szárítószűrőt vágjanak fel ellenőrzés céljából. A szárítószer elszíneződése, a szűrőháló eltömődése vagy az olaj sötét színe egyből mutatja, melyik „gyilkos” okozza a problémát a rendszerben – így a következő karbantartáskor tudják, mire kell különös figyelmet fordítani.

Már cserélte a kompresszorát? Megtalálta a valódi haláloka okát? Szívesen megbeszéljük esetét – lépjen velünk kapcsolatba!